felvehető kurzusok kihagyása

Felvehető kurzusok


portálhírek kihagyása

Portálhírek

Kép
Rövid életrajz
Seebauer Imre írta 2011. december 31., szombat, 12:53 időpontban
 

80 éves nyugdíjas katonatiszt vagyok, 1949-ben köteleztem el magam a hadsereg mellet. Szerencsés csillagzat alatt születtem, mert több mint 40 évig lehetőségem volt tanítani. Szerencsés voltam azért is mert olyan tudást volt módomban tanítani, kellett megértetnem a katonai parancsnokokkal és civil vezetőkkel, melyről előzetesen nem sok fogalmuk volt.  Azt tanítottam: csak az merje felvállalni a katonái, alkalmazottait vezetését, aki képes önmagát is vezetni. A tanulók többsége a törekvésemmel egyetértett, a lényeget megértette és hajlandó volt a tanított vezetési módszert elsajátítani. Volt azonban egy rétege a vezetőknek, kik a pokolba kívántak. A kettős hatás kiegyensúlyoztam egy harmadikkal, elbújtam egy olyan térben, melyben azt tehettem, amit akartam, ahol szabadon gondolkozhattam. A szellememet nem korlátozta sem a hatalom, sem a tudomány gondolkozást meghatározó kényszere. Ebben a térben kezdtem el foglalkozni Bolyai János módszertanával, ennek a térnek a létezését Ő mutatta meg nekem. Közelítésem a kéziratához éppen ezért nem a matematika késztette, noha a munkatársaim között több matematika tanár  tanított, elsősorban operációkutatást. A vezetéselmélet, illetve a vezetés rendszerszemléletű értelmezése, és a vizsgált valóság anomáliái vezettek a tanításaihoz. Ebből eredően előbb kutattam fel módszertanát és alkalmaztam a vezetés rendszereinek kidolgozásánál, mint, hogy elmerültem volna geometriájának rejtelmeibe. Számomra a módszertanának igazságát, az alkalmazás eredményessége igazolta. Volt azonban egy problémám nem taníthattam közvetlenül Bolyai János módszertanát, mert ez azt nem lehetett elfogadtatni. Volt szerencsém egyszerű kétkezűk munkából élőktől, akadémikusokig Bolyai módszertant tanítani, az utóbbiaknál teljes kudarccal, sikert csak az elsőknél értem el. Ez a magyarázata, miért csak a közelmúltban írtam le módszertanát, na meg az hogy féltettem a nevét, mert a változó politikai érdekek könnyen a zászlójukra tehették volna.

Kívánom, hogy az itt közölt írásokban mindenki megtalálja azt a forrást melyből a saját gondolatainak a modelljét megfogalmazhatja.

 
Kép
Tisztelt Vendég!
Zsolnai Attila írta 2011. október 2., vasárnap, 17:26 időpontban
 

Most, hogy benyitottál a Bolyai Kávézó ajtaján, nyilván kíváncsi vagy, hova is tévedtél? Válaszul kell mondanunk: a kávézó még nem üzemel, ezért még csak egy asztalt, egy széket látsz és egy e-könyvet: Bolyai János világlátása… címmel. Leülhetsz olvasni egy régi történetet Bolyai János módszertanáról, hogy hogyan képzelt el - a tudás forradalmának szervezésével - egy második mennyországot a Földön, hogyan tervezte tanítani az emberiséget.

A gondolkozók eddig keveset törődtek azzal, amit a tudás forradalmáról írt. Az írásainak kutatóit többségében a nem euklideszi geometriája érdekelte, no meg a zseniális ésszel megáldott ember élete. A módszertanáról nem sok szó esett eddig, legfeljebb a csodálkozás szavai. A tudományos emlékezetben nem, vagy alig találhatók gondolatainak előzményei.

Marad a csodálat a szellemi nagyság előtt, de sajnos gondolatainak, módszertanának megértése még várat magára.

A XIX. és XX. század embere a geometriáját nem értette, ezért logikáját sem fogadta el. A magyarok még egy-egy évfordulón megemlékeztek munkásságáról, de kizárólag, mint matematikust ünnepelték, éltették.

Egészen a XXI. századig az emberiség nem fordított figyelmet a tudás forradalmának lehetőségére. (Volt dolga a politikai, a gazdasági, a technikai forradalmakkal.) Az elmúlt tíz év eseményeiből a gondolkozók azonban arra a következtetésre jutottak, hogy az emberiség elindult azon az úton, amely a pusztulásához vezet. Az okosabbak már felismerték, hogy egyetlen lehetséges út van az emberiség előtt, a tudás forradalma. Ott van azonban a nagy kérdés: hogyan, hol, mikor?

A kérdésre a felelet már ott van Bolyai János - életében egyetlen - nyomtatásban megjelent művében, az Appendixben, csak fel kell ismerni, ki kell tudni olvasni.

Napjainkban már ott van a felismerés: az emberiség életben maradásának egyetlen feltétele van, meg kell tanulni tudásalapú társadalmat építeni!  Bolyai Jánosnak felrémlett, hogy az emberiség veszélyben van és „2000. év után pórul járhat” írta egy lapra és veszély okát a háborúban és környezetszennyezésben jelölte meg. Mi már ennél is többet tudunk. Volt részünk világháborúból, elszennyeztük a földet, de az igazi veszély a túlnépesedés, a felismerése még várat magára, pedig már van előttünk példa is, a Húsvétsziget népének sorsa. Mit tettek, amikor már nem volt mit enni? A sziget törzsei is csak a másik elpusztításában látták az életben maradás lehetőségeket. A harcokban a harmincezerre becsült népesség néhány száz főre csökkent. Mi történik, ha kifogy a föld felhasználható erőforrása? A kultúrák háborúja? A háborúra is van elrettentő példa: Hirosima és Nagaszaki pusztulása. Bolyai János az írta nekünk: csak az igaz tudásunktól kaphatunk választ a kérdéseinkre, minden más válasz harchoz, háborúhoz vezet. A harc pedig egyenlő azzal, hogy az embert úgy lerázza a föld a hátáról, hogy még nyoma sem marad.

A technikai forradalom megteremtette, az emberiség együtt gondokozásához a lehetőségeket, rendelkezésünkre állnak az internet- és mobilhálózatok. Hiányzik, azonban a megfelelő módszer ismerete és a gazdasági, politikai akarat, amely valósan létre is hozza a tudás forradalmát.

 

Bolyai János azt írta nekünk: csak az igaz tudásunktól kaphatunk választ a kérdéseinkre, minden más válasz harchoz, háborúhoz vezet. A harc, pedig egyenlő azzal, hogy az embert úgy lerázza a föld a hátáról, hogy még nyoma sem marad.

Az emberiség, öntudatára ébredése óta, a világról hatalmas méretű tudást gyűjtött össze, de baja is van a tudásával, nem tudja elválasztani a „búzát az ocsútól”. Úgy járt, mint a varázsló inas, aki a varázslótól megtanulta, hogyan kell a seprűt munkába állítani, de arra nem figyelt, hogyan kell leállítani, és a seprű már nem csak a szemetet takarította a házból, hanem minden mást is kisöpört.

Így vagyunk mi is, megtanultuk elfogyasztani a föld javait, de nem tudjuk leállítani a túlfogyasztást. A mesében a varázsló még időben érkezet és leállította a seprűt, de az emberiségnek nincs varázslója, magának kell megtalálnia a megoldást.

Bolyai János általános modellezési módszertant mutatott nekünk a búza és az ocsú elválasztására. A módszer az igaz tudásnak a hamisak közüli kirostálásra alkalmas, de az ellenőrzést és az alkalmazásra való lebontását ránk bízta, az a mi dolgunk. Minél később fogunk hozzá annál nagyobb lesz a baj.

Közel 17 évtized telt el, hogy az Appendix kikerült a nyomdából, de csak a XXI. században jutottak el az emberi megismerés kutatói oda, hogy a felhalmozódott ismeretekből és tapasztalatokból építkezve meg is láthassák, hogyan modellezte Ő, Bolyai a világ jelenségeit az elméjében

Teljes a hasonlóság abban, amit az emberi elméről a tudományos vizsgálatok elénk tártak és a kéziratában a saját elméjén végrehajtott modellezés eredményéről ránk maradt. A hálózatok elméletét kutató Barabási Albert László 2011. év elején, a Mindentudás Egyetemén tartott előadásában még azt mondta: hiányzik a módszertan. Bolyai János, igaz nem tudott az emberiséget összekapcsoló hálózatról semmit, azt feltételezte, hogy az, az elméből nézve egy labirintus, de az emberek eligazodhatnak rajta. Az eligazodásnak egy lényeges mozzanat van, meg kell tanulni közösségben és egyedileg szabadon megválasztani életvezetésüket.

3500 éve a „tengeri népek” rabszolgaságba hajtották a Földközi tenger vidékének békében élő népeit, és tűzzel-vassal létrehozták az elnyomó hatalmi hierarchiára épülő társadalmi formációkat. Ezzel az utódokat is megfosztották a szabad választás jogától, mert elfogadtatták velük, hogy a hatalomtól, az akár égi, akár földi, félniük kell, mert az büntet. Így nincs más lehetőség: mind az égi, mind a földi hatalom téréhez igazodni és tűrni.

József Atilla befelé fordulva a testéből érezte a magyar nyomort.

3

„A földesúr, akinek sérvig
emeltek tönköt, gabonát,
csákányosokkal puszta tért nyit,
szétveret falut és tanyát.

S a gondra bátor, okos férfit,
ki védte menthetlen honát,
mint állatot terelni értik,
hogy válasszon bölcs honatyát.

Cicáznak a szép csendőrtollak,
mosolyognak és szavatolnak,
megírják, ki lesz a követ,

hisz „nyiltan” dönt, ki ezer éve
magával kötve mint a kéve,
sunyít vagy parancsot követ.”

 

Hazám

 

Ezt tette Bolyai János is, de ő közvetlenül látta a jobbágyok nem csak

testi, a szellemi nyomorát is.             …

„GYURI Az igaz, nekem is sokszor megfordult a fejembe, gondolkoztam róla s elgondoltam, hogy egy ember hogy tud egy egész falut s többet is olyan fene ráncban tartani, s úgy megijeszteni, s olyan félszet verni egy néhány szóval még a legbátrabba is; s úgy rémlett nekem is, hogy ha mü öszvebeszélnénk az iránt, hogy ne isteneljük éppeg úgy őkemét (szolgabíró uramat), s ne engedelmeskedjünk éppeg vakon minden szovára, mindjárt megijedve, s akármit mond, ha a tűzbe lépni parancsol is, megfogadva. Ha példaul egyikünk sem akarnánk adót adni, katonát tartani, többet úr dolgára menni, s lefeküdni a pálcaütés alá, se a bírák falubelieket elfogni: mi lenne? ki tudna kényszerítni? bánni, bírni velünk, s minket megbüntetni?

JÓZSI Jaj, ecsém (öcsém)! hát a katonaság mire való? S osztán (azután) nincs köz(öt)tünk is elég hitvány ember, ki vagy féltében, vagy (a tisztek kedve keresésében) hogy a tisztek kedvét kapja, alacsonul a fülébe súg, elárul, s akkor még nagyobb bajba keveredünk, bajunk meggyűl (a nyakunkra), s életünk még rosszabb, sanyarúbb lesz. Most az ember nézze meg, kibe bízik, kinek köti az orrára a baját, s ne igen higgyen még az inginek is.

GYURI. Biz úgy van a, Józsi bá! Jól mondja ke (ked, kend, kegyed, kegyelmed).

JÓZSI Nincs mit csináljunk, öcsém! hanem amíg lehet, húzzuk a jármot, s tűrjünk békével, mert a szentírás szerint a tűrőké a mennyeknek országa; s mikor már tovább éppen ki nem állhatjuk: panaszt adunk be a fölsőbbségnek, s menyünk akár egész a királyig; s ha a sem segít, könyörül rajtunk, (de ejsze elhiszem) a nem is tud a mi nyomor(úság)unkról: éppen eltapodtatni csak nem hagyjuk magunkat, mert hiszen mü is emberek vagyunk; s azt az Isten sem kívánja; még a néhai atyámtól is hallottam, hogy több versen (ízben, többszer) is volt még afféle nép-lázadás-, fölzúdulás, -zendülés, -támadás; s mi lett a vége? egy csomó urat a legkegyetlenebb kínzások között leöldöstek, azután közülük is (egy) néhányat megbüntettek, kit halállal, kit rabsággal, s minden a régi lábra visszaállott, s úgy is maradt e mai napig(lan).

GYURI. Hej, hej, Józsi bá! Ha (vaj, vagy) egy okos, tanolt, írástudó ember támadna, ki mellettünk fogna, s münket megtanítana, mitevősek legyünk, mit csináljunk, hogy sorsunkon könnyebbítsünk (mert bizony elég) (alig) elig lehet már tovább kiállni.

JÓZSI. Meghiszem, öcsém! Bezzeg jó volna! De azt hiába várjuk, mint a zsidók a Messiást, mert az írástudó ember már (az Isten bocsássa meg!) mind az ördögé (annak adta lelkét), s ne félj, mert a nem fog mellettünk.

GYURI. Az igaz; úgy hát legyen az úr Isten velünk, s –

JÓZSI. Úgy, úgy! egyedül abban is bízhatunk, s reménylhetjük, hogy tán csak nem hagy egészen el.”

(Szószerinti idézet)

*

Bolyai János módszertana arra tanít, hogy van harmadik tér is, és ez a tér az elmédben van. Több mint százezer éve ezt a teret az emberré válás folyamata kialakította. Te is a birtokában vagy, megkaptad a szüleidtől, és programokat is kaptál hozzá: az iskoláidtól, a munkahelyeidtől. Nincs más dolgod, mint megtanulnod előhívni a programokat és meglátni, hogy a környezetedben mindenkinek ott van a saját programja, de csak együtt vagyunk képesek eligazodni a saját elménk terében, de még inkább abban, hogy a saját érdekünk szerint egy közös teret hogyan kell létrehozni.

Kedves Látogató, ha kedved van hozzá, ülj tovább az asztalnál és olvass. Igaz, a kávéd még csak készül, ezért, ha ez a könyv nem eléggé olvasmányos, vagy (és) unalmassá vált, nem történik semmi, természetes, hogy elhagyod a kávézót. Arra azonban kérlek, ha érdekelnek az elméd megismerő programjai, gyere vissza, lehet, akkor már lesz egy „csésze kávé”, ami mellett felszabadultan folytathatod az e-könyv olvasását.

A Bolyai Kávézó szolgálói

(Szerkesztette Seebauer Imre - eredeti leadás ideje: 2011. szeptember 8., csütörtök, 19:00)

(Szerkesztette Seebauer Imre - eredeti leadás ideje: 2011. szeptember 10., szombat, 15:31)

(Szerkesztette Seres György - eredeti leadás ideje: 2011. szeptember 10., szombat, 14:33)

 

Naptár kihagyása

Naptár

V H K Sze Cs P Szo
            1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 Ma július, 28., péntek 28 29
30 31